Egy fizika óra története

Egy fizika óra története
Előzmény:
Fizika óra volt. Első óra volt. Azok, akik nem írtak dolgozatot fizikából, szóban pótolták. Az egyik osztálytársam, aki nem készült a feleletre kissé megszeppenve vette tudomásul, hogy Fizika tanárunk felelteti. Válaszai félénkek voltak, és határozatlanok, ezért tanárunk: Misi bácsi, megkérdezte az osztályt:
- Látatok ti már engem, embert enni? –mondta, a költői kérdésnek szánt kérdést, de az osztály kedvességének köszönhetően, páran feltették kezeiket: Zuz, Nóra, Ádám, Anita és jó magam. Misi bácsi ezt nem vette jó néven, és mint mindig valami frappánsat talált ki. Elkezdte sorolni a neveket, de a többieket elém sorolta, és én ettől megijedtem, azt hittem dogát fognak írni, és hiába álltam rosszul fizikából nem örültem, mert akár rossz, akár jó potya jegy, én akartam.
- Misi bácsi, engem kihagyott, én is akarok… Nem t’om mit, de akarok! – mondtam jelentkezve, hátha példának okáért kiküld.
- Te majd mást fogsz, nyugi - mondta miközben azon gondokozott, hogy a többieknek, milyen feladatot adjon, majd megszólalt – vegyetek elő egy lapot, és Zitát kivéve írjatok egy fogalmazást „Tanári kannibalizmus” címmel. Zita, te – gondolkodott el egy pillanatra – neked, azzal a címmel kell fogalmazást írnod, hogy „Személyes találkozásom egy kannibállal”
- Igen? – vágtam bamba fejet.
- Igen, írjátok, óra végéig egy teljes oldalnak kell lenni – figyelmeztetett minket.
Percekig csak agyaltam vajon mit kéne írnom. Pont akkor nem fogott az agyam, amikor kellett volna. Majd eszembe jutott, mi volt az alapkérdés „látatok már engem, embert enni” és kész is volt az alap sztorim, amit megpróbálok felidézni.

Személyes találkozásom egy kannibállal
A folyósokat rója szüntelen. Fokhagymás kiflivel kezében*. Szünetekben szendvicsét* majszolja, amelyről az hírlik, hogy ember hússal van töltve. Ő nem más, mint a Fizika tanárunk. A községben több ember eltűnését jelentették. A rendőrségi jelentésekben mind lezárt, eltűntnek nyilvánítva. Pedig mindenki tudja, hogy a rettenetes vérszomjas Fizika tanár kannibál tette. Mi diákok erről mit sem sejtettünk, én sem hittem a pletykáknak, míg nem lettem szem, és fül tanúja egy ilyen „eltűnési” esetnek. A közeli erdőben falta fel áldozatát. A szája széléről lecsorgó vért, a fokhagymás kiflijével* törölte le. Mielőtt észrevett volna, hangtalanul elosontam. Az iskolában órákon favicceivel* traktált minket, amin van, akik nevettek, vagy éppen olyan, aki már majd szétunta a fejét miatta. De senki nem gondolná, hogy a MI Fizika tanárunk, a rettenetes, vérengző, ember húszabáló. Legnagyobb reményeim szerint, az iskolából senki nem fog eltűnni, a fizika tanárunk miatt. Este úgysem nagy az élet a faluban, vagyis a községben, éppen ezért remélem senki másnak nem fog baja esni. Remélem senki nem lesz a Fizika tanárunk áldozata. Hogy ha valami történik vele, testét, nem szennyezi be olcsó fokhagymás kiflijének* bűzével.

Röviden ennyi lett volna az én fogalmazásom. A három tanórával később lévő média óránkon elolvasta, majd véleményt nyilvánított róla. Az enyémet történetesen, és természetesen utoljára olvasott el. Véleménye szerint, túlságosan személyeskedő, amit nem tudtam mire vélni, mivel ő mondta, hogy írjunk fogalmazást, és előtte még arról beszélt, hogy őt láttuk-e enni embert, és szerintem nem csoda, hogy összeillesztettem ezt a két dolgot. Mindegy, nem is ez volt az, ami a teljes meglepődésbe taszított. Szó szerint idézem szavait:
- Zita – mondta, miközben a papíromat vizslatta -, a tied túlságosan is személyeskedő, de nem is ez igazán a baj – tartott kis csendet -, olyan tudathasadásos írás. Nem mintha te az lennél – pillantott fel rám a lapról -, de eléggé olyan írásnak nézz ki ez a mű itt.
A többiekből kitört a nevetés. A többiekét már nem is tudom, milyen jelzőkkel illette, vagy, hogy milyen volt. Ezt a megtörtént esetet azért írtam le ide, hogy tudjátok… a tanárok sem tökéletesek, és az egyszerű viccesnek szánt írást is tökéletesen másként azonosítják be, mint ahogy kéne.
Röviden ennyi.
* : fokhagymás kifli: A közeli kisboltban minden reggel minimum ötöt vesz, és minden szünetben, és amikor csak eheti azt eszi, és a szendvicset is.